Előfordulása az utóbbi évtizedekben emelkedett meg, mégis az ismert esetek száma 1% körüli a fejlett országokban. Európában a svéd, finn területen a leggyakoribb az ismert betegek száma, olyan 2-3% körüli. Magyarországon ez kb. 1 ezrelék, azonban ennél több a fel nem ismert betegek száma.

A coeliakia, vagy magyarul lisztérzékenység, egy az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. A betegséget a Triticeae nemzetséghez tartozó gabonafélékben található glutén váltja ki a genetikailag hajlamos egyénekben. Kétséget kizáróan a glutén (búzafehérje) a fő kiváltó ok (ún. trigger hatás), azonban számos más környezeti tényező is szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Felmerültek különböző vírus és baktérium fertőzések, a dohányzás, a PPI[i] és egyes antibiotikumok, melyekkel kapcsolatba hozható a betegség kialakulása. Összefüggést találtak a császármetszéssel született csecsemők és a lisztérzékenység között – ami azzal magyarázható, hogy természetes szüléskor a csecsemő áthalad a szülőcsatornán, ekkor több milliárd egészséges baktériummal kerül kapcsolatba. Olyan jótékony probiotikumokkal gazdagodik, melyeknek egészségmegőrző hatásait egy egész életen át élvezheti. A császármetszéssel született csecsemők kimaradnak mindebből. Valamint a csecsemőtáplálás során a glutén bevezetésének ideje is hajlamosíthat a cöliákia kialakulására. A WHO[ii] és ESPGHAN[iii] ajánlása szerint a 17. hét előtt korai, a 26. hét után késő már a glutént bevezetni, így célszerű a kettő között, hogy csökkentsük a cöliakia, a cukorbetegség és a búzaallergia kialakulásának kockázatát.

A genetikai tényezők is meghatározóak, ugyanis a betegek több mint 95%-nál megtalálható a HLA-DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja. Bár hajlamosítanak a betegségre, önmagukban nem elegendőek annak kialakulásához. 

A glutén a gabonafélék (Pl. búza, rozs, árpa, tritikálé, zab) raktározó fehérjéje. Gluteninből és különböző prolamin fehérjékből álló komplex. Az immunreakciót a glutén prolamin komponensei váltják ki, ezek közé tartozik a búzában jelen lévő gliadin, az árpában található hordein, a rozsban előforduló szekalin, vagy a zabban található avenin. (Utóbbi a betegek döntő többségében nem vált ki reakciót.) A gliadin a károsító hatását a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki, ahol részben vagy teljesen elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit. Ezáltal csökken a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása.

A felszívódási zavar következtében kialakulhat:

• vas, folsav és fehérje malabsorptio – sápadtságot, fáradékonyságot, gyengeséget eredményez
• D-vitamin és kálcium hiány következményeképpen csontlágyulás, csontritkulás
• K vitamin hiány miatt vérzékenység léphet fel
• csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség.

A cölikiát nehéz diagnosztizálni, ugyanis különböző hatással van az emberekre. Körülbelül 300 ismert tünete van, mely megjelenhet az emésztőrendszerben vagy a test más részein. Néhány cöliákiás betegnek pedig egyáltalán nincsenek is tünetei. Mindamellett, minden lisztérzékeny beteg hosszútávú kockázatnak van kitéve akár van tünete, akár nincs.

Leggyakoribb gyermekkori tünetek:

• hasi puffadás, fájdalom
• krónikus hasmenés
• hányás
• székrekedés
• fakó, bűzős vagy zsíros széklet
• nem megfelelő súlygyarapodás
• fáradékonyság
• ingerlékenység, kedélyzavar
• növekedésben való visszamaradás
• késleltetett serdülés
• hiperaktivitás

Felnőttekre jellemző tünetek:

• megmagyarázhatatlan vashiányos anémia
• fáradékonyság
• csont- és ízületi fájdalom
• ízületi gyulladás
• csontritkulás
• depresszió vagy szorongás
• kéz- és lábzsibbadás
• fejfájás, migrén
• menstruációs cikluszavarok
• meddőség vagy visszatérő vetélések
• szájüregi fekélyek
• viszkető bőrkiütések (herpeszszerű)

A betegség gyanújára adhatnak okot a klinikai tünetek és a felszívódási zavarból adódó laboratóriumi eltérések. A gliadin és más anyagok ellen termelt ellenanyagok kimutatása a beteg véréből még közelebb vihet a diagnózishoz, azonban a kórisme csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata alapján mondható ki (vékonybél - biopszia).

Jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan gyógymód, amely a gluténérzékenységet megtudná szüntetni, viszont a betegség tünetei elmúlnak, ha a beteg kiiktat az étrendjéből mindennemű gluténtartalmú élelmiszert. Szigorú glutén mentes diéta betartása mellett a nyálkahártya sejtek is képesek regenerálódni.

Mire figyelj oda az étrend betartásakor! 

Gluténmentes élelmiszerek 

Irodalom:
Lebwohl B, Ludvigsson JF, Green PH. Celiac disease and non-celiac gluten sensitivity. BMJ. 2015;351: h4347
Kang JY, Kang AH, Green A, et al. Systematic review: worldwide variation in the frequency of coeliac disease and changes over time. Aliment Pharmacol Ther. 2013;38(3):226-45.
Elli L, Branchi F, Tomba C, et al. Diagnosis of gluten related disorders: Celiac disease, wheat allergy and non-celiac glutensensitivity. World J Gastroenterol. 2015;21(23):7110-9.
Aronsson CA, Lee HS, Liu E, et al. Age at gluten introduction and risk of celiac disease. Pediatrics. 2015;135(2):239-45.
www.celiac.org

[i] Protonpumpa-gátlók: a refluxbetegség, illetve a gyomor- és nyombélfekély leghatékonyabb terápiás eszközei.
[ii] Egészségügyi Világszervezet
[iii] Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság