Napjaink egyik civilizációs betegsége. Az emésztőtraktus körülírt kitüremkedése, amely vagy tartalmazza a bélfal valamennyi rétegét (valódi diverticulum) vagy csak a bélnyálkahártya kitüremkedése a bélfal izomrétegeibe belépő erek mentén vékony falú tasak formájában (áldiverticulum). Abban az esetben, ha magányosan van a kitüremkedés diverticulumnak nevezzük, jellemzően azonban csoportosan fordulnak elő, ilyenkor diverticulosisról beszélünk.

Előfordulhatnak az emésztőcsatorna több pontján is többek között a nyelőcsőben, patkóbélben, ritkán a gyomorban vagy a vékonybélben. Leggyakrabban és legnagyobb számban viszont a vastagbélben találhatók.

Az iparosítás és a fejlődés bizonyítottan növeli a diverticulosis arányát. A diverticulumok gyakorisága a vastagbélben jelentősen nő az életkorral. Előfordulása 10% a 40 évesek, 30% az 50 évesek körében és 80 évesen akár a 80%-ot is elérheti.

A diverticulosisban szenvedő betegek kb. 10-25% -ában diverticulitis alakulhat ki. A tasakokban megrekedő, pangó széklet irritációt okoz, gyulladást vált ki. Jellemző tünetei: állandó, bal oldali, erős, görcsös vagy tompa hasi fájdalom, láz, esetlegesen hasmenés, vérszékelés.

Tünetmentes formában sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Ugyanis nagyon sok embernél nem okoz egyáltalán panaszokat. Enyhe tünetek jelentkezhetnek, mint az alhasi fájdalom, amely jellemzően bal oldalra koncentrálódik és gyakran a szelek távozása után megszűnik. Gyakori, hogy más vizsgálatok során derül csak fény a diverticulumok jelenlétére.

A betegség több okból is kialakulhat. A vastagbél falának szerkezeti rendellenességei vagy a bélmozgás rendellenességei miatt, de amin tudunk és kellene is változtatnunk az a rostszegény táplálkozás.

Több kutatással bizonyították, hogy a magas élelmi rost bevitel csökkenti a diverticulosis kialakulásának kockázatát. Ugyanis a rostok csökkentik a bélfal nyomását, csökkentik a széklet tranzit idejét (ezáltal a toxikus anyagcsere melléktermékeknek nincs idejük felszívódni), növelik a széklet súlyát és mennyiségét, és rendszeresítik a bélmozgást.

Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a diverticulosis kialakulását, mint például a gyulladásos bélbetegségek, NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek), dohányzás, alkohol fogyasztás, mozgásszegény életmód – ebből következően az elhízás is illetve nem utolsó sorban a normál bélflóra-egyensúly felborulása is szerepet játszhat benne.

A finomított cukor és a fehér liszt fokozott fogyasztása az ipari forradalomtól kezdve egybeesett az étkezési rostfogyasztás csökkenésével.  

 Mit tudunk tenni a megelőzésért? 

Elsőnek fontos megemlíteni a mozgás hangsúlyos szerepét. Mozgás hiányában a belek petyhüdté, renyhévé válnak, amely nehezíti a széklet továbbhaladását a bélben.

Fontos a megfelelő folyadékbevitel is. 1g élelmi rost 0.5 dl vizet köt meg, azaz ha napi 30g rostot fogyasztunk, minimum 1.5 liter vizet kell meginnunk, de inkább többet.

 Táplálkozás:

     - magas élelmi rostforrások a zöldségek, gyümölcsök, teljes őrlésű gabonák, hüvelyesek. Különbséget teszünk vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok között.

 Vízben nem oldódó rostforrások: búzakorpa, búzacsíra, rozs, szezámmag, teljes kiőrlésű gabonapelyhek, valamint teljes kiőrlésű lisztek és kenyerek, káposztafélék, paradicsom, paprika, vöröshagyma, hüvelyesek (bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó), petrezselyemgyökér, kukorica, zöldborsó, diófélék, olajos magvak.

ø  Vízmegkötő képességükkel növelik a széklet tömegét,
ø  gyorsítják az áthaladását a bélrendszeren – megakadályozható a széklet megtapadása a vastagbél kiboltosulásokban,
ø  megakadályozzák a székrekedés kialakulását,ø  csökkentik a vastagbélbetegségek kialakulásának kockázatát. ø  A hatás eléréséhez fontos a megfelelő folyadék bevitel (fent említett mennyiség), ugyanis ellenkező esetben a fordítottját érjük el – a folyadékot a rostok a bélből veszik fel, besűrűsödik a béltartalom és székrekedés fog kialakulni ismét.

A vízben oldható rostok jó forrásai: zabfélék (pl. zabpehely, zabkorpa), árpa, gyümölcsök(alma, birsalma, banán, szőlő, málna, ribizli), zöldségek (burgonya, sárgarépa, tökfélék,cékla, spenót).

ø  Gélképző tulajdonsággal rendelkeznek,
ø  a vízen kívül képesek más anyagokat is megkötni, így a mérgező és rákkeltő anyagok rövidebb ideig és kisebb mennyiségben maradnak a bélben,
ø  táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára.

 Abban az esetben, ha gyulladás áll fenn (diverticulitis) fontos, hogy dietetikussal konzultáljunk, aki az állapotunkhoz mérten állítja össze az étrendet. Ilyen esetben átmenetileg rostszegény táplálkozás szükséges, vagy súlyos esetben akár a szájon keresztüli táplálkozás szüneteltetése is előfordulhat.    

Ne féljünk a napi többszöri étkezéstől, fogyasszunk minden étkezés alkalmával megfelelő mennyiségű és minőségű rostot a megfelelő folyadékkal kiegészítve. Később hálásak leszünk az apró változtatásokért!

Kapcsolódó témák:

Élelmi rostok szerepe a táplálkozásunkban (hamarosan)
Gyulladásos bélbetegségek

Irodalom:
Aldoori W H, Giovannucci E L, Rimm E B, Wing A L, Trichopoulos D V, Willett W C. (1994): A prospective study of diet and the risk of symptomatic diverticular disease in men. The American Journal of Clinical Nutrition. 60 5 757–764. 
Polyák É., Breitenbach Z., Szekeresné Szabó Sz. (2015): Klinikai és gyakorlati dietetika. Letöltve: http://www.etk.pte.hu/public/upload/files/Palyazati_iroda/elnyert/Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf  2018.01.14.
Martana M R, Margolin D A (2009): Epidemiology and Pathophysiology of Diverticular Disease. Clinics in Colon and Rectal Surgery. 22 3 141-146